termokamera, perm, tulipán, galeta, ustream

Látás és Atavizmus trans-spectacularis workshop, 2010 aprilis 26-majus 2, Pecs /Vision and Atavism/

Amikor megkérdezték Frank Drebin hadnagyot, a Nagyon Különleges Ügyosztály munkatársát, hogy mi a foglalkozása, azt válaszolta, hogy „A kezem és a dolgok gyakran találkoznak térben és időben”. Persze tőle megszoktuk, hogy mindig mély értelműen fogalmaz, de ez esetben pláne igaz, hogy az öreg alaposan fején találta a szöget.

A környezet térbeli viszonyainak pontos felfogása az egyik legfontosabb képességünk. Ennek segítségével tudjuk megbecsülni például a távolságokat vagy elkapni egy labdát. (Ez most egyéként nagyon aktuális az új VB labda miatt. Mekkorát betlizett az angol kapus! és azt mondja a meccs után, hogy ez a labda nem arra ment, amerre kellett volna neki… Aztán az interneten azt írták, hogy a TF-en megvizsgálták (sic!) az új labdát: az összes lehető kísérletet lefolytatták és tudományos módszerekkel bebizonyították, hogy nem a labda megy más irányba, mint szokott, csak a mintája miatt látszik úgy néha, mintha más irányba menne. Ez a kapus szempontjából ugye nem túl nagy különbség.) A térérzékelés, bár mindennapi dolognak tűnik, mégis az egyik legnagyobb kihívást jelenti még ma is a digitális képalkotás számára. A mai számítógépek, amelyeken már az otthoni felhasználók számára is kezelhető 3D szerkesztő szoftverek futnak, nem képesek a teret megjeleníteni, a térbeliségnek legalább az illúzióját felkelteni.

De hát ezt mindenki megszokta. Megszoktuk, hogy azt az ideát, hogy a számítógép vagy a TV képernyője ablakot jelent egy másik, virtuális világra (pl. Vilém Flusser a technikai képekről), nem kell teljesen szó szerint érteni. Az a másik világ egy lapos, két dimenziós világ, pont úgy, mint a Mézga Aladár különös kalandjaiban a 2D lények világa. És éppen ezért van az, hogy a sorozatban még Aladár - amúgy nem elhanyagolható - szellemi képességeit is próbára teszi az, hogy ennek a 2D világnak megfelelő absztrakciós fokon gondolkodjon a 2D világot benépesítő lényekről, és arról a természetfölötti státuszról, amit a saját, három dimenziós léte jelent a 2D világ lényei számára. Annak a két dimenziós világnak a megértése, amit a számítógépben látunk, nagyfokú absztrakciót igényel a felhasználótól.

Ez annyiban jelent problémát a felsőfokú művészetoktatásban, hogy ezen a szinten mind a manuális, mind a digitális technikák elsajátítása specializációt igényel. A manuális technikákban képzettek gyakran a magától számítógéptől is idegenkednek, de a vizuális iparban használt 3D szerkesztő szoftverek bonyolultsága kimondottan riasztja őket. A 3D szerkesztésben jártas hallgatók számára pedig - bár a szoftverek kezelése nem okoz gondot a számukra – sokszor a térbeli viszonyok pontos megértése ütközik nehézségekbe.

A térbeliség illúzióját keltő vizualizáció mindkét esetben hasznos segédletet jelenthet. A manuálisan már képzett hallgatók számára megkönnyíti, hogy a számítógépes 3D szerkesztő eszközökre (mint egy újabb mintázóra vagy vésőre) egyszerűen mint a kezük meghosszabbítását jelentő szerszámként gondoljanak. A 3D szerkesztésben képzett hallgatók számára pedig segít megérteni azokat a téri viszonyokat, amelyek elengedhetetlenek az olyan fokú precizitás elérésben, amit a vizuális ipar által létrehozott képeknél látunk.

Ennek a problémának az áthidalására a Magyar képzőművészeti Egyetemen a magyar fejlesztésű Leonar3Do asztali PC-hez csatlakoztatható virtuális valóság eszközt használjuk az oktatásban. A szimpóziumon bemutató jelleggel volt lehetősége a résztvevőknek az eszköz kipróbálására, mivel az egyetem pillanatnyilag csak egyetlen ilyen eszközzel rendelkezik, tehát a résztvevők egyenként próbálhatták ki. A jövőben, ha bővül az eszközpark, esetleg lehetne egy olyan eseményt tartani, ahol minden résztvevőnek tudunk a kezébe adni egy VR eszközt.

Előd Ágnes

A workshop eseményeire visszatekintve összegeznünk kell a tapasztalatokat. Megbízott kurátorként nagy örömmel láttam munkához, és a kezdeti kérdések megfogalmazását követően összeállt egy koncepció, amely a megfelelő összefüggések feltárásával fogódzót kívánt nyújtani a résztvevőknek.
Az előkészületek során a szervezőkkel megállapodtunk abban, hogy a programot részben a változatos technikai adottságok kiaknázására, részben pedig az ezek kifejtésén alapuló elméleti előadásokra osztjuk fel. Feltételezve, hogy a munka során egyfajta természetes kritikai diskurzus is kialakulhat, az előadókat tájékoztattuk a résztvevők összetételéről, és a megfelelően komplex elméleti állásfoglalás fontosságáról. Visszatekintve, a kialakult álláspontok a klasszikus Poezis vs. Praxis dichotomia mentén helyezkedtek el, amely eredeti interpretációjában is szoros kapcsolatban áll a Techné fogalmával. Miután a hagyományos értelmezés némileg paradox módon eltér a ma elfogadottól, ezért a workshop motívációja is ennek az inverz jelenésnek a kibontását célozta meg.

http://kozelites.net/pecsworkshop/latas.htm

A rendezvényt közlő weboldal párhuzamot vont a népszerű evolúciós elméletek és a mesterséges innovációs folyamatok között, amelyek középpontjában egyaránt az Ember áll. Az egyedfejlődés stációit jelző berendezések jelképrendszerével dolgozó gondolatmenet az individuális világkép érvényességét tételezte fel, míg a természetből vett példák a kollektív tudattalanban való elmerülésre adtak lehetőséget.
Miután ilyen módon elegendő magyarázatot adtunk a workshop létrejöttének okairól, feltételeztük, hogy az alkotás céljait is a tudatosság fogja meghatározni. Az alkotói szabadság jegyében természetesen nem zártuk ki az eszközök más célú alkalmazását sem.

Langh Róbert

Májusban részt vettem Pécsett a Látás és atavizmus workshopon. Számomra különleges élményt nyújtott mind a technikai lehetőségek kipróbálása, alkalmazása saját műveinkben, mind a külföldi oktatók, kutatók, művészekkel való beszélgetés, munkáikkal való megismerkedés.

Nekem a workshopok mindig felfrissülést hoznak, új kapukat nyitnak ki. A pécsi workshop 7 napját azzal töltöttem, hogy a napokra beosztott kamerák adta lehetőségekkel megismerkedjek. 3 napon sikerült belelátni a részletbe és ezáltal 3 művet is létrehozni. Első pár nap a hőkamerával dolgoztam és a jéggel, ami a meleg testen elváltozást mutatott. Erre a kamerára 2 napunk volt adott, második nap több próbafelvétel után létrehoztam egy másfél perces anyagot. Későbbiekben utómunkával be is fejeztem. 3. napon megismerkedtem egy több mint 10 milliós nagyság rendű Olympus high speed kamerával. Az Olympus képviseletében György nagyon segítőkész volt a 6. felvételnél is, nem beszélve a pécsi tv stúdiósok lelkes és segítőkész munkájáról, akik a fények beállításánál munkálkodtak. Itt sikerült egy újabb művet létrehozni, ami nekem sokat segített, mivel több nem sikerült túl lépnem ezen a szakmai válságon.

A délelőtti munkák után előadások, bemutatók sorozatain vehettünk részt, többek között Heiner Holtappels festőnek a Montevideo Amsterdam intézetről való beszámolója volt érdekes, amiről későbbi beszélgetés során többet is megtudtam a videó archívumaikról. Ivan Ladislav Galetát, aki szintén tartott több este is kis előadásokat már ismertem, de a workshop folyamán többször is sikerült vele konzultálnom, aminek eredménye egy tükrökkel való videó kezdeményezés lett.

Összességében nagyon hasznosnak és élvezhetőnek tartottam a workshopot, a szervezők kitettek magukért, amit hiányoltam az a kevés érdeklődő. Nem kis szervezés folyhatott a háttérben, ami lehetővé tette a sok külföldi előadó jelenlétét ezen a workshopon, néha nekem esett rosszul, hogy kevesen vagyunk az előadásokra. Remélem következő évben nagyobb lesz a érdeklődés, és lesz rá lehetőségem, hogy újból részt vegyek!

Szentpétery Annamária

Az egy hétig tartó workshopon én sajnos csak két és fél napot tudtam eltölteni, de ennek a rövid időszaknak is nagy hasznát látom, több szempontból is.

Amikkel közelebbről megismertkedtem, amikben részt vettem:

-High speed kamera: a leginkább ipari célokra használt kamerák másodpercenként akár 150000 képet is tudnak rözíteni. Mi egy Olympus i8000 típusú kamerát probálhattunk ki, érthető módon szigorú felügyelet alatt. Egyik alkalommal Pécs főterén vettünk fel egy kb. fél perces jelenetet, később Gettó Feri filmkészítésénél voltam jelen, ami azért volt érdekes, mert a pécsi tv-stúdióban forgattunk, így egy kicsit a világítástechnikát is megfigyelhettem. A kamera által felvett képek nagyon sok helyet foglalnak, ezért (a másodpercenként felvett képek számától függően) elég hamar betelik a kártya, ilyenkor a felvétel elejét automatikusan törli, így szabadítva fel területet magának.

Az ennél jóval „komolytalanabb” Casio Exilim-et, ami másodpercenként 60 képet rögzít, egy tetoválószalonban volt szerencsénk kipróbálni.

-Processing: a Ruttkay Zsófia által bemutatott program felkeltette az érdeklődésemet, hasznosnak tartanám elmélyíteni az ismereteimet ezen a téren. Az együtt töltött pár nap alatt leginkább kész munkák hátterének megismerésével járt (illetve a program megszerzésével).

-Sufnitv: egy blog felületén megjelenő élő videóközvetítés létrehozása, így távolról is látható és hallható volt a helyszínen folyó munka. A kiépítést és üzembehelyezést részletesen bemutatták a résztvevőknek, illetve együtt hoztuk létre. A kamerákat a worksop folyamán többször áthelyeztük.

-Vetítések: több vetítésen részt vettem, ezek közül legélvezetesebbnek Ivan Ladislav Galeta előadásait tartottam. Magánbeszélgetéseink során kiderült, hogy számos dologról nagyon hasonlóképpen gondolkodunk, alkalmunk nyílt megmutatni egymásnak a leginkább a növényekkel foglalkozó munkáinkat.

-Gadányi György előadása: mivel előző évben hallgattam az előadásait az egyetemen, így nem nyújtott sok újdonságot ez a program, ennek ellenére észrevételeim szerint a küldöldiek élvezték a vetítéssel egybekötött bemutatót, noha kicsit lassította azt a tolmácsolás.

Mindent összevetve, ha a workshop jövőre is megrendezésre kerül, szívesen részt vennék rajta, remélhetőleg több időt tudok majd szakítani rá és kész ötletekkel tudok megjelenni.

Lugosi Ágnes Viktória

A pécsi workshopnak a látás volt a fö vonulata. Testünk és környezetünk különböző láthatattlan dolgait tettük láthatóvá technikai eszközök, kamerák segítségével. Fontos volt hogy ezek az eszközök értelmét vizsgáltuk felhasználásuk álltal. Például hőkamera és jég segítségével a testünk láthatatlan változásait ( Szentpétery Annamária videó munkálja), ahol a test felületének érzékenysége vált láthatóvá , i-speed kamerával a sebesség lelassításával mozgásunk apró részletei előtünésével, azok megváltoztatásával új hatást érhetünk el (Szabó Márk videó munkája), vagy az infrakamerák segítségével egy térben érzékelve a mozgásunkat, különbözö hangokat idézhetünk fel (Lukács Orsolya, Bordás Bogi), ahol a láthatatlan érzékelés válik a leginkább szembetünöbbé. Számomra a rejtözködés volt a lényeg, amit a 3 tech. együtt tökéletesen fel tud oldani. A beszéddel és kinézetünkell álltalában fedni tudjuk az érzéseinket, de a mimikáink és a testünk belső hullámai minden érzést és állapotot elárul. Ebből számomra Fontossá válik, hogy mindezeket hogyan tudjuk kijátszani, miutáni ujabb rejtekünk, takaró fázisunból ezálltal láthatóvá válunk, mint érzelmeink, mint előre látthatóan a következő szándékunk. Ezálltal egy uj vágy jött létre bennem, hogy mindezeket hogyan is tudnánk kijátszani, hogyan tudnánk a testünket, szervezetünket ugy irányithatni, hogy ezek a készülékek álltal lekövethettetlenmné válhassanak. Engem ez a worksop ennek az öncsalásnak a létrehozására inspirált.

Csege Vera

Külföldi vendégelőadők és különleges eszközök segítségével zajlik
hétfőtől szombatig a Hattyúházban tart a Közelítés Művészeti
Egyesület. A látás, képalkotás kérédskörével foglalkoznak egész héten a
résztvevők és olyan különleges eszközöket is ki próbálhatnak mint a
hőkamera vagy a nagy sebességű filmfelvevő.

A workshop eloadoi kozul, Galetat tekintem az egyik ellensulynak, pl
Langh Róbert-tal szemben. Az antitechnokrata meggyozodesevel
kiszelesiti a perspektivat a workshop alatt, és termeszetes szkepszissel vertez
fel minket a technologiaval szemben. Tehat nem az ignoracio a cel,
csak lerombolja vagy kiszelesiti azt az iranyvonalat, amit a technologia
diktal puszta lehetosegeivel. "Nomad posztmodernkent" (kulfoldi fiatal
angol turista smse a Nyugati aluljarobo haza) jelenik meg a technikai rendszerben, nem mint katona. (katonai hokamerak, tech, ipari hi speed)

Eloadasaival es prezentacioival a vizualis kulturankkal szembesit,
(digitalis konyvtar, minidv) és felszabadit annak dobozba zartsagatol.
(ITT NOKIA) - Galeta vs Atavizmus. Kiszelesedik a ter, ahogy elveti a multat es a
jovobe vetett gondolatokat, terveket. Ezek az instrukciok betonozzak
be az allando jelent, és erősitik fel a multtal es a jovovel szemben. Igy
valik a high speed kamerabol, igazi időlassito kapszula.
Valamint automatikusan ujraertelmezzuk a prezentaciok alatt a konyvtar
(archaikus video-adatbazis) fogalmat, és a multbeli eletkepek a
jelenunkee valnak. Nem dobnak minket vissza a multba,
inkabb kiszelesitik a pillanatot. Leginkabb valamilyen teleport
kapuhoz tudnam ezt hasonlitani. Ennek a szellemi allapotnak vegpontja
az ido megszunese, a jelenben valo feloldodas a mult és jovo kizarasa utan.

jegyzet: St agoston anyagtalan, formatlan. Ami formatlan az nem
letezik. Amirol nem tudunk az nem letezik szamunkra, ha kizarjuk a
jovot es a multat csak a jelenunkben elunk. A jelen ilyen szintu elfogadasa, es az
abban valo feloldodas mintha megforditana egy pillanatra a workshop
menetet, és elmosna a technikai fejlodes lenyeget. Ugyanazokat a gondolati
mechnanizmusokat eljuk at egy asik inerciarendszerben.
A latasi mechanizmusok fejlodese is hirtelen idotlenne valik, vagy ha
multbelinek is erezzuk, konnyen ugorhatunk vissza egy masik "jelenbe".
(parafrazisok és reprodukciok pl a fotografia megjelenesevel) -
klonozott szereplok, duchamp etc...
Az olyan ertekek, amik megkrdojelezhetetlen alapigazsasagoknak tunnek,
az eszmefuttatas alatt teljesen mutalodnak. (mult - jelen - jovo)
Mutalodott, vagy kiforditott axiomarendszerunk fuggetlen lesz, és vele
egyutt mi is.

vszforian

Hang-tér modulátor
önállóság-modulátor
avagy
kísérlet a mozgás megragadására hangokkal
recept: nincs

Sötét szobára készült hang installáció.
Egy csellista közreműködésével készítettük el ezt a projektet.
Lényege, hogy a kiállító térbe belépő látogatók a látásuktól megfosztva
pusztán a hallásukra támaszkodhatnak, és mozgásukkal befolyásolhatják
az éppen hallható zenét. A tér centrális felosztású, középen hallható a tiszta zenei "a"
hang, kifelé haladva pedig a hangolás különböző fázisait lehet hallani. Ha a látogatók
együtt működnek, akkor harmonikus zenét tudnak létrehozni a térben betöltött helyzetükkel,
ha nem tudnak együtt működni, akkor fülsértő káosz uralkodik el a térben, mintegy rámutatva,
hogy az együtműködés, egymásra való odafigyelés nélkül nem lehet harmónia a világban.
Technikai leírás: infra kamerával veszem a sötét teret, és az abban keletkező mozgást, directorban készült program generálja a hangot.

„Az akció szédülete az, ami minket érdekel” - mondja Marinetti. „Minden mozog, minden száguld, minden sebesen forog. Egy alak sohasem mozdulatlan előttünk, hanem szüntelenül megjelenik, majd eltűnik. A képnek a szemhártyán történő megragadása miatt a mozgásban levő dolgok megsokszorozódnak, átalakulnak, s rezgés benyomását keltik a térben.” Ebben az esetben pedig a hangnak a dobhártyán történő megragadásával a mozgásban lévő személyek keltik a hanghullámok benyomását a térben.

Lukács Orsolya - Bordás Boglárka